Anno még az iskolában kaptam otthoni feladatként egy blog vezetését, ahol megmutatom képeimet illetve érdeklődésemet.
Magam is terveztem már, hogy létrehozok hasonlót, de végül ez adta meg a végső elhatározást.
A művészetek közül érdeklődésemet elsősorban a rajzolás tölti ki, de az arculattervezés és logó készítés is nagyon érdekel.
Talán azokról is írok majd blogot, vagy egy kósza bejegyzést valahol!
Mindig is elkápráztat, amikor egy portrét vagy egyéb dolgot látok élethűen lerajzolva.
Az absztrakt és szürreális dolgok nekem túl megfoghatatlanok és túlmisztifikáltak. Talán földhözragadt vagyok, de azok a művek sosem nyűgöztek le. A természet és a benne megtalálható dolgok éppen elég szépek ahhoz, hogy mindenki meglelje benne a magának kedveset és tetszőt.
Portrékat körülbelül 5 éve rajzolok, de komolyabban csak az utóbbi 1-2 évben kezdtem ezzel foglalkozni.
Sajnos ezek a munkák elég időigényesek, tehát nem ontom naponta a remekműveket.
Van, hogy hetekig-hónapokig nem nyúlok ceruzához, de aztán hirtelen meglátok valahol egy arcot, szemet szájat és hirtelen áradni kezdenek az ötletek. Beindul a kreatív business :)
Mielőtt nekiállok egy képnek meg kell lennie mindennek körülöttem, ami a teljes munkához kell! Hiszen elég lehangoló tud lenni, ha menet közben, amikor a leginkább belelendül az ember, el kell rohanni hegyezőért vagy radírért!
Itt is mint mindenhol a jó munkához idő kell és nem utolsó sorban jó eszközök!
Például régebben sima a4-es géppapírra rajzoltam, de újabban már sima felületű rajzlapra vagy enyhén fényes lapra. A különbség egyből szembetűnik: a kontraszt az árnyékolás a részletek mind jobban kidolgozhatóak.
Alapvetően négyféle ceruzát használok minden rajzoláshoz, keménység szerint: 2H, HB, 2B, 4B
Van hogy többféle keménység is szóba jön, de az inkább csak attól függ, hogy mennyire szeretnék sötét vagy világos képet.
A 4 keménységnek a rajzolás különböző meneteinél van jelentősége, hiszen a kép több fázisban készül.
Legelőször a legkeményebbel (2H) kezdek, azzal rajzolom meg a körvonalakat.
A ceruzát csak gyengén nyomom rá, mert különben olyan mélyen belekarcolódik a papírba, hogy radírozni is alig lehet!
Legelsőként a szemeket, az orrot és a szájat rajzolom meg részletesen, ezeket mind-mind külön több fázisban.
Attól függően, hogy a részlet mennyire apró illetve sötét, más más ceruzát használok.
Miután megvannak az arc fő részletei és jellegzetességei, elkezdődhet a szerintem legfontosabb művelet, az árnyékolás! Enélkül az egész kép nem nyerné el végső kifinomult élethűségét és plasztikusságát!
Ezt egy vattapamaccsal vagy zsebkendővel érem el. Nagyon óvatosan és aprólékosan maszatolom a grafitot, mert ha elrontom, akkor már radírozni nem igazán lehet, csak maszatolódik össze vissza!
Végül, miután már ennyit írtam róla, töltök fel egy képet, melyen láthatjátok amiről eddig beszéltem!
Egy önarcképet, amit majdnem egy hétig készítettem, pontosabban minden délután munka után.
Mivel ezt a blogot elvileg folyamatosan kell "üzemeltetnem", ezért folyton újabb és újabb képeket kell feltöltenem. Hát...talán így még inkább ösztönözve leszek hogy alkossak! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése